A tavaszi ülésszak kezdetén ebben az esztendőben is közös elcsendesedésre hívták a parlamenti képviselőket a Hold utcai gyülekezetbe. Az alkalmon Bogárdi Szabó István püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke hirdette az igét Jézus és a bűnös asszony találkozásának története (Lukács evangéliuma 7,36-50) alapján.
Bogárdi Szabó István püspök áhítata kezdetén úgy fogalmazott, ma már két évszázadot kellene visszalépni ahhoz, hogy közelebb juthassunk a szabadító igéhez: ,,Ha itt tartok áhítatot húsz éve, azt mondtam volna, hogy csak a huszadik századot, a hamis ideológiák sorsrontó századát kell átlépnünk, de bár a 21. századnak még az ötöde sem telt el, ez felül fogja múlni az előzőt.” Paul Johnson történész is azt mondta, a 20. század a radikális utópiák százada volt, a 21. század pedig a hedonizmusé lesz ? az értelmiség mindkettőből kiveszi a részét és mindkettő gyűlöli a keresztyéneket. Az utópista azért, mert folyton beleütközik a 127. zsoltár figyelmeztetésébe: ,,Ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők.” ,,Hiába a terv, hiába az igyekezet és az utópia, ha nem az Úr épít, hiába épít az építő – hangsúlyozta a dunamelléki püspök. – A hedonistát pedig az áldozat, a lemondás, az igazi szeretet valósága zavarja. Pontosan az, hogy rajta kívül mást is kellene szeretni.”
Pedig mint mondta, Jézus, Simon farizeus és a bűnös asszony története is a megbocsátás és a szeretet összefüggéséről szól. Jézust a naini ifjú feltámasztása után prófétaként tartották számon, ezért is hívja meg őt magához a farizeus, majd
megbotránkozik rajta, hogy a prófétának hitt férfi engedi, hogy egy bűnös asszony rajongjon érte – pedig, ha tudná ki az asszony, nem hagyná. ,,De Jézus, a próféta, tudja az isteni igazságot, hogy akinek sokat bocsátanak meg, az jobban szeret – folytatta a dunamelléki püspök. – A közönyösségünket és az itt-ott tapasztalható Isten-ellenességünket nézve ma is úgy élünk, mint akiknek sohasem lett volna adóssága, mintha Isten tartozna nekünk – ez pedig farizeusi póz.”
Jézus maga is arra figyelmeztetett, hogy ha a farizeusok valamilyen oknál fogva nem jutnak be Isten országába, mást se engednek be. Jézus Krisztus azonban tudja, mit jelent az adósság emberi viszonylatban: az adós menekül, a hitelező üldözi. Ahol adósság, vétek, lerendezni való van, ott mindent lehet, csak egymást szeretni nem. ,,Senkinek se tartozzatok semmivel, csak azzal, hogy egymást szeressétek” – emlékeztett Bogárdi Szabó István Pál apostol szavaira, majd arra, hogy ez még inkább így van az Istennel való kapcsolatunkban. ,,Jézus megmutatta, hogy minden az isteni elengedésből fakad: az szeret jobban, akinek többet engedtek el. Ez a kegyelem útja, másképpen nem juthatunk Isten közélébe – hangsúlyozta a püspök. – A bűnünk a nagy közbevettetés, de Isten az, aki megoldja a lehetetlenséget, eloldja az adósságballasztot, feloldja az ellenségeskedést: megoldja, eloldja, feloldja – éljetek vele! Ezért jött Jézus és ez a tapasztalata mindenkinek, aki Őt követi.”
A farizeus úgy gondolta, ha Jézus próféta volna, akkor tudta volna ki az asszony és ki ő, ahogy később, nagypéntek reggelén a tömeg is úgy gondolta, ha próféta volna, tudná, ki ütötte arcon. ,,De Jézus próféta volt, mert így könyörgött a kereszten: >>Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek!<< – figyelmeztetett Bogárdi Szabó István. – Mi hát az akadálya, hogy a szeretet munkáját végezzük?”.
Forrás: reformatus.hu
